A büntető eljárás során – a cselekménytő függetlenül, illetve annak függvényében – mindig vizsgálni kell a szándékosságot és a gondatlanságot is. Nem mindegy, hogy valaki előre eltervezetten hajt végre egy cselekményt, vagy erős felindulásból, hirtelen elhatározásból. Egy-egy elkövető sokszor nem is tudja, hogy micsoda jelentőségű például az egy bántalmazási ügy tárgyalása során az, ha tanúkkal igazolják, miszerint többször megfenyegette a kocsmában a sértettet.

„Szétverlek, szétszedlek, gyere ki, kiverem a fogaidat, agyonverlek” stb. Ezek az indulatból elhangzó szavak a magatartás szándékosságra utalnak, a későbbi verekedést jelzik előre, a kívánalmát annak, hogy a másikat fizikai fájdalom érje. Bonyolultnak hangzik amit írtam? Nem baj, a védőügyvéd a büntetőeljárás során meg fogja vizsgálni ezeket a dolgokat, ha Önt megvádolták, nem baj ha nem érti a szándékosság fogalmát.